A Huawei Kína egyik büszkesége, melyet a legtöbben egyre innovatívabb mobiltelefonjairól ismerünk. Ahogy azonban lenni szokott egy technológiai vállalatnál, kacsingatnak további irányokba is.
Több mint 170 országban vannak jelen, termékeiket és szolgáltatásaikat a világ népességének harmada használja, innovációs központot is működtetnek több országban és kontinensen.
A ma is használt módszert, a kettős könyvelést úgy határozhatjuk meg legjobban, hogy valamennyi gazdasági eseményt két számlán, kétféle rendszerben rögzítünk. A főkönyvi számlán összegeket és forrásokat különböztetünk meg, és a főkönyvi számlán külön nyilvántartásban vezetjük, az őket érintő gazdasági eseményekkel együtt.
Egy vállalkozás kezdetekor és szerencsétlen esetben menet közben is választás elé kerülünk: ki legyen az a könyvelő, akire bízzuk cégünk pénzügyeit. Bizalmi területről van szó, hiszen ha érdemi segítséget szeretnénk kapni, a könyvelőnknek bele kell látnia a rendszereinkbe, a folyamatainkba, ahogy egy orvos is megvizsgál, amikor panasszal megyünk hozzá.
A mobilos applikáció az új weboldal, hiszen ami néhány éve még előnyt jelentett: egy reszponzív honlap, mára már a minimum alapfeltétel az online jelenlétben.
Évről-évre nő az aránya a mobilról böngészőknek, ehhez a tendenciához igazodik az applikációk vitathatatlan térnyerése.
Az IFRS-sel javarészt a könyvelők, könyvvizsgálók találkoznak, mivel ez a rövid kifejezés rájuk vonatkozó szabványokat takar.
Az International Financial Reporting Standards, vagyis Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok egy nemzetközi számviteli szabványgyűjtemény, a világon található pénzügyi és könyvvizsgálói szakemberek számára jelent egy egységes könyvelési nyelvet.
Korábbi írásunkban egy egyre mindennapibb helyzetre kerestünk megoldást, a krpitovaluták könyvelésében szerettünk volna segítséget nyújtani a könyvelőknek.
A magánszemélyek adózásáról írtunk, most azt vizsgáljuk meg, mi történik akkor, ha vállalkozói tevékenység részeként gyarapítja a jövedelmét az ügyfél a kriptovalutával.
A különböző kriptovaluták bukását rendre megjósolják az elemzők, eddig azonban úgy tűnik a blokchain alapú fizetőeszközök térnyerése továbbra sem torpant meg.
Az újfajta fizetőeszköz azonban számtalan új rendszert is kíván, nem beszélve a könyvelésről, amivel egyre nagyobb eséllyel találja szembe magát egy könyvelő.
Bármennyire rugaszkodunk is el a virtuális térben, minden technológiai vívmánynak van fizikailag megfoghatón része is. Ahogy az egymással összehangoltan működő okoseszközök, melyek egy otthont tesznek korszerűvé, ehhez pedig wi-fire és gerinchálózatra van szükség.
Bizony, egy újabb hungarikum, amire büszkék lehetünk: a magyar informatikusok a világ élvonalába tartoznak.
Hiány pedig folyamatosan van belőlük: tavalyi adat szerint 22 ezer informatikai szakember hiányzik a hazai piacról, 1 millió az európaiból. Nem véletlenül indított az OTP itthon 2015-ben programozóiskolát, a Codecoolt, melynek sikerét mutatja, hogy évről évre terjeszkedik és újabb iskolákat nyit Európa szerte.
A mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább körülveszi a mindennapjainkat. Ott található a telefonunkban, az egyre okosabb otthonainkban, a munkánkhoz használt programok között. Az éltünk pedig általuk könnyebb lesz, hiszen a gépi tanulásnak köszönhetően egyre komplexebb feladatokat bízhatunk rájuk. Hol lesz ennek a folyamatnak vége? Ez az a költői kérdés, amit a technológia legnagyobb elméi sem tudnak, mégis rendszeresen szólalnak fel aggályaikat kifejezve a beláthatatlan következményektől.
A felhő alapú számítástechnika (Cloud computing) egy olyan igény kielégítésére jött létre, melynek célja az információfeldolgozást hatékonyabbá tenni. Ezt központilag összehangolt adattárolókon és hálózaton keresztül elérhető rendszerek tették lehetővé, ilyen elven működtek már a közösségi oldalak, webshopok vagy blogok. Ennél azonban tovább kellett lépni a komplex üzleti megoldásokra.
A könyvelőt a cégek és a vállalkozások általános problémamegoldónak tekintik. Aki mindig elérhető, ismeri a számviteli jogszabályokban foglalt kötelezettségeket és napra készen lépést tart a változó szabályozási háttérrel, hatékonyan, gyorsan dolgozik a többnyire utolsó pillanatban beeső ügyfelekkel, számlákkal is. Emellett képes átlátni az ügyfelei – akár szakmai és modern technológiát is tartalmazó – adottságait.
Az adattárolás ha tágabb értelemben vesszük, már a barlangrajzokkal kezdődött, majd a klasszikus értelemben az 1700-as években a lyukkártyák feltalálásával vett egy hatalmas fordulatot. Érdekesség, hogy egy Basile Bouchon nevű úriember a szövőszék irányításához találta fel a lyukkártyát, ez adta meg ugyanis a mintát, amit a gép szövött. Később a leggyakoribb felhasználásuk a zenegépek, a harangjátékok és a könyvtári kartotékok voltak, utóbbira talán még többen emlékezünk, megkönnyítette a keresést a lyukasztás meghatározott helye.
A felhő alapú szoftverek világában több a varázsszó, mint a Harry Potter összes részében együttesen.
Egy korábbi írásunkban már igyekeztünk lerántani a leplet és a leggyakrabban előforduló kifejezéseket érthetően közzétenni, maradt azonban még pár olyan varázsige, amikkel a tendenciák alapján egyre gyakrabban fogunk találkozni.
Napjainkban egyre fontosabbá válik a felhasználói élmény fogalma, hiszen nem elég a funkciókra koncentrálva logikus észérvekkel elkötelezettséget kiépíteni egy termék iránt. Élményre vágyunk a vásárlás során, a tanulásban, és a munkánkban is egyre több szakember foglalkozik a motiváció fenntartásával.
Amit nagyban szolgálhat egy hatékonyságot növelő, egyszerűen és könnyedén használható felhő alapú rendszer.
A digitalizáció a könyvelés mellett sem megy el, hiszen egy jóval egyszerűbb feladat automatizálni adatokkal dolgozó folyamatokat, mint a kreatívokat.
A kifejezés nem a mi találmányunk, hivatalos elnevezés, amivel már találkozhatott a technológia iránt érdeklődő.
A dolgok internete, angol rövidítéssel IoT (Internet of Things) egy 1999-ben született kifejezés. Kevin Ashton volt a névadó, aki megállapította, hogy az interneten akkoriban található 50 petabájtnyi adatot mind emberek töltötték fel. Ennél nagyobb adatmennyiséget azonban nem tudnak rögzíteni a környezetükről, ezért azt a gépekre kell bízni.
J.C.R. Licklider állt az élén annak a kutatásnak, ami az első számítógépeken alapuló közösség, az ARPAnet kifejlesztésén dolgozott. Licklider víziója meglepően közel áll a mai cloud computing-hoz: a közösség tagjai földrajzilag távol lesznek, kisebb csoportokba tömörülve vagy önállóan dolgoznak, érdeklődés alapján szerveződnek.
Az informatikusok természetesen értik, és egymás között beszélik azt a nyelvet, ami egy nem szakmabeli számára érthetetlen halandzsának tűnik.
A felhőszolgáltatás mivel egy IT-struktúra, tartogat a cégvezetők számára olyan kifejezéseket, amiket most következő bejegyzésünkben szeretnénk megismertetni, lefordítani.
Bizonytalanságon, az információk hiányán alapuló félelmek előzik meg egy vállalat felhőbe költözését, ami egy teljes IT-infrastruktúra esetén már valóban szép feladat, mégis egyre több cég vállalkozik rá, így optimalizálva munkafolyamatait.
A hatékonyság, a költségcsökkentés és a biztonság, csak hogy néhányat említsünk a számtalan előny közül, amiket élvezhet az, aki megtalálja a számára ideális felhőszolgáltatót.
Korábbi írásunkban a legtöbbünk által ismert és használt felhő alapú programokat ismertettük, most pedig azokat a szolgáltatókat mutatjuk be, akik világszinten a trendeket határozzák meg a felhő-piacon.
Egyre kövérebb szeletet hasítanak ki ugyanis ezen szolgáltatások az IT-infrastruktúra fejlesztésre szánt tortából, az erre fordítandó pénzek harmadát ugyanis rájuk költik a cégek.
A felhőszolgáltatást kevésbé ismerők egy tartózkodással vegyes bizalmatlansággal állnak az új technológia előtt, noha ezen rendszerek térhódítása tagadhatatlan az egész világon.
Az Európai Unió például cselekvési tervet tett közzé idén márciusban, melynek célja, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén is minél jobban kiaknázásra kerüljenek az innovációk.
Évről-évre egyre több cég „költözik felhőbe” vagyis bízza ügymenete egy vagy több részét felhőszolgáltatókra.
Ellenzők mindig vannak, azonban 2010 óta annyit fejlődött ez a technológia, hogy egyre olcsóbban, jobb minőségben és rugalmasabban szolgálja ki a megnövekedett igényeket.
A felhőszolgáltatók nagy előnye a biztonság szintjének kiválasztása mellett az is, hogy csak olyan funkciókért kell fizetnünk, amit használunk is. Így jelentősen csökkenthetjük költségeinket, ha pontosan tudjuk, mire van szükségünk, és körültekintően választjuk ki a számunkra megfelelőt.
A felhőszolgáltatások ellen felhozott leggyakoribb – jogos – kifogás a biztonság hiánya, hiszen nem egy fizikai adathordozón tároljuk az információkat, amit csak közvetlen feltörés esetén láthatnak illetéktelenek.
Nem, itt egy virtuális tárhelyre kerülnek, ahol sokkal kiszolgáltatottabbak vagyunk, és ez különösen érzékeny adatok estében kényes kérdés.
