A ma is használt módszert, a kettős könyvelést úgy határozhatjuk meg legjobban, hogy valamennyi gazdasági eseményt két számlán, kétféle rendszerben rögzítünk. A főkönyvi számlán összegeket és forrásokat különböztetünk meg, és a főkönyvi számlán külön nyilvántartásban vezetjük, az őket érintő gazdasági eseményekkel együtt.
A gazdasági események két oldalra kerülhetnek: a követel és tartozik oldalra, mellyel kiszűrhetőek a számítási és könyvelési hibák. Megbízható képet ad egy vállalkozás vagyoni helyzetéről és kimutatja annak gazdasági eredményeit.
A könyvelés maga meglepően régmúlt időkre tekint vissza, gondoljunk csak a kincstárnokok jelenlétére például a királyi udvarokban.
Az arab számok használata relatíve nehezen terjedt el, Firenzében 1299-ben meg is tiltották a használatukat, mert egyszerűen lehetett velük hamisítani az üzleti könyveket.
A legrégebbi fennmaradt példája a kettős könyvvezetésnek egy 1340-es genovai lajstromban lelhető fel. Az igény akkor lépett fel ezen rendszer létrehozására, amikor a vásárlás időpontjától eltérő időben történt a teljesítés.
A 15. és 16. századi Európára a merkantilizmus volt jellemző, mely a közgazdasági nézetet jelentette. Vagyis egy ország, egy nemzet gazdaságát a pénztől tették függővé. A kereskedelmi tőke fontos szerepet játszott ekkoriban, és emiatt erősödhettek fel ezek a folyamatok a közgazdaságban.
A cél ezért nem meglepő módon a pénz felhalmozása lett, melyet pénzkivitel tiltásával, pénzügyi mérleg létrehozásával kívántak megvalósítani.
Luca Pacioli ferences rendi szerzetes – bármilyen ellentmondás is a ferencesek szegénységi fogadalmával párhuzamban – volt az a merkantilista matematikus, aki ezen célok eléréséért megalkotta a kettős könyvelés rendszerét.
A minden időpillanatban fennálló egyenlőségre alapozta a gyakorlatát, mely a mérleg két oldalára vonatkozott.
1494-ben született meg a ma is használt kettős könyvelés alapja (akkoriban velencei módszernek hívtak), melynek további érdekessége, hogy Luca Pacioli Leonardo da Vinci kortársa is volt.
A Luca Pacioli Számviteltudományi és Adózási Társaság a Budapesti Corvinus Egyetemen működik diákszervezetként, célja pedig a számvitel és adózás legjobb szakembereinek képzése, így próbálva továbbvinni a nagy előd elképzelésit.
Szeretné tudni, milyen eszközöket, megoldásokat használnak a jövő sikeres könyvelői? Kérdezzen minket!
