Vállalkozásod alapítása előtt döntened kell annak szervezeti felépítéséről, melyet az alapító okiratnak is tartalmaznia kell. A szerepkörök meghatározását érdemes alaposan átgondolni, hiszen a későbbiekben jelentős hatással lehet vállalkozásod működésére. Nézzük az alapokat!

Az ügyvezető

Az ügyvezető a gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Ezt a szerepkört egy vagy több személy is betöltheti, amennyiben a törvényben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi tényezőknek megfelelnek. Logikus módon nem lehet vezető tisztségviselő, akit jogerős bírósági döntés szabadságvesztésre vagy mellékbüntetésként vezetői tisztség gyakorlásától való eltiltásra ítélt. Az ügyvezető nem szerezhet részesedést továbbá másik azonos főtevékenységet megjelölő gazdasági szervezetben. Feladatkörét az alapító okirat és a vállalkozás tulajdonosa(i) határozzák meg, ám alapvetően a mindennapi működéshez szükséges teendőket látja el: előkészíti a szerződéseket, tárgyal, munkaerőt szervez, gondoskodik a szükséges alapanyagok és eszközök beszerzéséről. Döntési jogköre - tehát aláírási joga is – van a munkaköréhez kötődő területeken. Tevékenységéért bizonyos mértékben kártalanítási és kártérítési felelősséggel tartozik.

A tisztségviselők megválasztásakor arról is dönteni kell, hogy milyen jogviszonyban folytassák tevékenységüket. Az ügyvezető egyaránt tevékenykedhet megbízási, társas vállalkozói vagy munkaviszony keretein belül. Ennek átgondolásakor érdemes kikérni könyvelőd véleményét, hiszen a választott jogviszonytól függően kell majd adót és járulékokat fizetned. Például, ha az ügyvezető munkaviszonyban áll, nem kell alkalmazni a társas vállalkozóra vonatkozó minimum járulékfizetési szabályokat, csak a munkabére után kell közterheket fizetned. Könyvelőd segítségével tehát jelentős összegeket spórolhatsz meg!

A cégvezető

A Ptk. meghatározása szerint a cégvezető a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében kerülnek kinevezésre. Nagyobb vállalkozás esetében a különböző telephelyeken vagy fióktelepen több korlátozott hatáskörű cégvezető is tevékenykedhet. Az ügyvezetővel ellentétben a cégvezető mindenképpen munkaviszonyban dolgozik, feladata pedig az operatív vezetés. Az ügyvezetés általános képviseleti jogot biztosíthat számára, így döntési jogkörrel is felruházható.

Tulajdonos

Bár a vállalkozás alapvetően az övé, az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy az ügyintézésbe nincs beleszólása. A döntési jogköröket ő határozhatja meg – így ő szabja meg az ügyvezető tevékenységi körét is -, rendelkezhet úgy is, hogy bár a vállalkozás mindennapi működésében nem kíván aktívan részt venni, bizonyos összeghatár felett vagy adott ügykörökben jóváhagyása nélkül nem hozható döntés. Aláírása jogköre nincsen, bár meglehet, hogy az ügyvezető csak a jóváhagyásával írhat alá.

Ettől árnyaltabb a kép, amennyiben a vállalkozásnak több tulajdonosa van, ekkor ugyanis a tulajdoni hányadok megosztása is alakíthatja a tevékenységi köröket és jogosultságokat.

Felelősséggel tartozik a cég tevékenységéért – különböző cégformák esetén különböző összeghatárig, így például Bt. esetén teljes vagyonával, Kft. esetén a cégalapításhoz biztosított forrás értékének erejéig. Kisvállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a tulajdonos más vállalkozásban munkavállalóként tevékenykedik, ilyenkor felmerülhet az összeférhetetlenség kérdése.

Kezdő vállalkozóként a vezető tisztségek kiosztása és a tevékenységi körök meghatározása nem egyszerű feladat. Az Acloud segítségével bárhol, bármikor állandó kapcsolatban lehetsz könyvelőddel, hogy biztosan mindig a legjobb döntést hozd meg!

Forrás: ado.hu, cegkreator.hu, 2013. évi V. törvény