
Ahogy az életünk, adataink, az általunk használt programok egyre inkább a virtuális térbe tevődnek át, egyre nagyobb hangsúlyt kap ezek fokozott védelme, hiszen lényegében kiengedjük a kezünkből a gyeplőt a kényelem és a technológiai fejlődés érdekében.
Kockázatok márpedig vannak, amikkel jó tisztában lenni és a tőlünk telhető mértékben csökkenteni azokat.
Átfogó stratégia szükséges a megoldáshoz, ami a megelőzést helyezi előtérbe szemben a reakcióval.
A Kaspersky Lab készített egy felmérést, hogyan állnak az emberek a kérdéshez, és a következő eredményre jutott: 72%-uknak terhet jelent a jelszavak megjegyzése, 70%-uk pedig aggódik készülékei védelméért.
A válaszadók több mint fele esett már áldozatául kiberbűnözésnek az elmúlt 5 évben, ezért nem csoda, ha nagy arányban, 59%-ban számítanak is rá a következő 12 hónapban.
Noha a témában megjelenő média megjelenések óvatosabbá teszik az embereket, a bizalmat is gyengítik a technológiák iránt, nem beszélve az okozott stresszről.
Ami az egyén szintjén múlik: összetettebb jelszavak használata, lehetőség szerint minél több lépcsőből álló belépés az egyes programokba, a hozzáférések folyamatos ellenőrzése, a jogosultságok naprakészen tartása. A küldött hivatkozásokat is védjük jelszóval.
Ezek a napi szintű, rutinná váló intézkedések segítik csökkenteni a ránk nehezedő stresszt, hiszen az adatvédelem rajtunk múló részét megtettük ezzel.
Érdemes lehet még adatmentéseket végezni egy külső tárolóra, ami ugyan a feltöréstől nem véd meg, de visszanyerhető a támadás során elvesztett adatmennyiség. A felhő alapon működő szoftverek esetében ez már automatikusan történik, más technológiáknál is beállítható az automatikus mentés, nézzünk utána, amikor egy új program használatába kezdünk!
A konklúzió az a felmérések szerint, hogy a valóban hatékony biztonságot a cégen belül a vezetők, a biztonsági osztály és az IT szakemberek összefogása, és együttesen kialakított stratégiája védheti meg. Ami persze nem csökkenti az egyéni felelősséget.