A mesterséges intelligencia pont annyira izgalmas téma, mint amennyire jelenlevő a mindennapjainkban, szépen lassan begyűrűzve egyre több területre, kényelmesebbé, hatékonyabbá téve az életünket.
A felgyorsult fejlődésnek hála egyre nehezebb megjósolni a következményeket, hiszen nincs idő az egyes folyamatok hosszú távú hatásait vizsgálni, egy biztos: lesznek.
Ebben az esetben az egyik verzió szerint hamarosan ránk köszönt a boldog békeidőszak, és munka nélkül tengetjük majd mindennapjainkat, az alkotó kedvteléseinknek élve, miközben a nemszeretem feladatokat elvégzik helyettünk az általunk életre keltett kollégák.
A másik tábor szerint a tanulni képes mesterséges intelligencia rohamtempóban lép túl rajtunk, és épp a szellemet szabadítjuk ki a palackból, vagy egyes vélemények szerint már visszavonhatatlanul megtettük ezt.
Az igazság – ahogyan az már lenni szokott – valahol félúton járhat, ugyanis amit már biztosan látunk, hogy aki nem ért a gépekhez, a technológiához, az biztosan lemarad.
Gondoljuk csak át kicsit jobban! Ha az optimista forgatókönyv szerint nézünk előre, akkor mi kontrolláljuk a gépeket, tehát azok kezében lesz az ütőkártya, akik megfelelő tudással, ismeretekkel rendelkeznek használatukhoz, programozásukhoz. Érdekes véletlen lenne, hogy fejlesztők kapják ma a legmagasabb fizetéseket, és az ő kezükben van a tényleges hatalom, amit például egy szervezett hacker támadás idején meg is tapasztalunk?
Tehát tényként kezelhetjük, hogy élen jár az, aki egy specializált tudással rendelkezik. Hogy milyen új területek jönnek még? Szintén nem tudjuk rá a pontos választ, de azt igen, milyen adottságokra lesz szükség: a rugalmasság, a gyors változás képessége, a kíváncsiság az új iránt.
Akik ódzkodnak az automatizációtól, valójában maguk alatt vágják a fát, mert megállítani nem tudják a folyamatot, legfeljebb egyre jobban lemaradni benne, és igen rövid idő után végképp idejétmúlttá válni.
Mielőtt sopánkodni kezdenénk a ránk zúduló információcunami miatt, azért azt is érdemes megfontolni, hogy mennyivel vált könnyebbé az életünk a fejlődés miatt. Egy mini számítógép lapul a zsebünkben, ha akarjuk és a pénztárcánk is engedi, már az otthonunkat is teljesen okossá tehetjük, ahol lényegében csak feltöltődnünk és pihennünk kell, minden mást elvégeznek helyettünk mechanikus „alkalmazottaink”.
Eközben megbízhatóak, nem hibáznak, nem kérnek betegszabadságot és fizetésemelést, pótolhatóak, és általunk igényelt tulajdonságaik rugalmasan változtathatóak. Azért vannak, hogy a mi életünket könnyebbé tegyék, legyen szó hétvégékről és ünnepnapokról.
Mi pedig ezért a folyamatos fejlődéssel fizetünk.
Persze nem az árnyékokat szeretnénk egyoldalúan elhessegetni, pusztán arra világítunk rá, hogy kevesen dönthetnek úgy, nem használják a digitalizáció ilyen vívmányait. Egy vállalkozás például biztosan nem tudja felvenni a versenyt a többiekkel, ha a régimódi favágó módszereket használja. Például ha egy könyvelő maga intéz mindent mechanikusan, ahelyett, hogy a szaktudást nem igénylő adminisztrációt automatizálná, nem marad ideje képzésekre járni, szakmailag fejlődni, és ennek az ügyfelei, távlatilag pedig a vállalkozása látja a kárát.
A valóban üdvözítő megoldást, a jövő lehetőségeit senki nem ismeri, legfeljebb jóslatokba bocsátkozhatnak a történelmet formáló vezéregyéniségek. Ami azonban minden időben működött, az valószínűleg most is fog: ahogy az evolúció is a változni képes egyedeket „juttatta tovább”, ugyanúgy minden korszaknak megvannak azok a nyertesei, akik az újat ismerni és használni akarják, ezzel törve az utat a lemaradóknak.
Kíváncsi vagy rá, hogy a Te területeden ez mit jelent? Szeretnél az elsők közt lenni, akik a legmodernebb technológiával könnyítik meg az életüket? Kattints!
