A nevét valószínűleg mindenki ismeri, találkozott már vele azon magyarok listáján, akikre méltán büszkék lehetünk, mert világszínvonalút alkottak.
Most ismerjük meg egy kicsit jobban a 20. század egyik legnagyobb matematikusát, a számítógép atyját.
Az intellektuális Neumann családban 1903-ban született meg János, akinek édesapja nemesi címet kapott, melyet minden családtagja használhatott.
Valószínűleg a gyerekkorában megismert rengeteg gondolkodó hatott rá, kimagasló képességei pedig már gyermekkorában megmutatkoztak. Amikor érettségire került a sor, már matematikusként tekintettek rá.
Nem véletlen, hogy 23 évesen már a berlini egyetem üdvözölte, mint legfiatalabb tanárát, aztán Hamburg felé vette az irányt, ahol szintén egyetemen tanított. Princetonban Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematikaprofesszorává avanzsált harminc évesen, majd később már amerikai állampolgárként már a második világháború haditechnikai fejlesztéseken is dolgozott, például tagjává vált az Atomenergia Bizottságnak is.
1944-ben járunk, amikor az első digitális számítógép, az ENIAC megépítéséhez járult hozzá.
Később az emberi agyat alapul vevő modell szerint épített gépet Hermann Goldstine barátjával a princetoni Institute for Advanced Studyban. A gépben található algoritmus az agyunk feladatmegoldó mintáját használta fel, a mai napig ez az elve a világon működő összes számítógépnek.
Az általa megalkotott elvek közé tartozik a kettes számrendszer használata, az univerzális Turing-gép, mely az egyszerű számítógépek modellje, a központi vezérlőegység-alkalmazás és a belső program- és adattárolás.
A numerikus matematikai alapjai, a játékelmélet a közgazdaságtanban, a lökés- és robbanáshullámok kutatása a fizikában, valamint filozófiai nézetei mind-mind egy-egy területen meghatározó munkásságának állítanak tanúbizonyságot.
Számtalan díjat, elismerést és akadémiai tiszteletbeli tagságot szerzett pályafutása alatt. A Holdon egy krátert neveztek el róla ezzel állítva neki emléket.
