Könyvelők és Vállalkozók együttműködése korlátok nélkül, felhő alapon!

Kriptovaluták egy könyvelő életében 1.

2018. június 25. - Könyvelés a felhőben

pexels-photo-730557.jpeg

A különböző kriptovaluták bukását rendre megjósolják az elemzők, eddig azonban úgy tűnik a blokchain alapú fizetőeszközök térnyerése továbbra sem torpant meg.

Az újfajta fizetőeszköz azonban számtalan új rendszert is kíván, nem beszélve a könyvelésről, amivel egyre nagyobb eséllyel találja szembe magát egy könyvelő.

A rossz hír az, hogy nincs egységes jogi szabályozás hazánkban (az EU-ban sem egyébként).

Amit biztosan megállapíthatunk, hogy a legismertebb ilyen típusú fizetőeszközt, a Bitcoint bányásszák vagy vásárolják, más úton nem juthat tulajdonosa birtokába. Az elfogadásáról a szolgáltató vagy a termék eladója dönt, tehát fizetni is csak ott lehet Bitcoinnal, ahol ezt engedélyezik. A fedezet nem definiált, az árfolyamát is csak a kereslet-kínálat törvényszerűségei határozzák meg.

A Bitcoinnal történő ügylet visszafordíthatatlan, tehát nincs „visszautalás”, illetve a csomópontokon átfutó adatbázis (P2P) miatt elvileg hozzáférhetetlen a hatóságok számára. Pontosan ez a blokklánc lényege, hogy nem egy központi irányításon fut a rendszer, hanem a hálózat egyes pontjai, számítógépek és programok között.

Adójogi, könyvelési szempontból megkülönböztetik a szerzés módját: bányászatot és a vásárlást.

Ebben az írásban a magánszemélyek adózását vizsgáljuk meg a kriptovalutákkal összefüggésben.

Bányászat esetén ott keletkezik a jövedelem és abban az országban kell adót fizetni utána, ahol a magánszemély él. Az értékét vásárláskor egyértelműen a vásárláskori érték adja meg, bányászatnál pedig az adott időben lévő árfolyama határozza meg.

A bányászott Bitcoinnal szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Értelemszerűen a bányászó tartózkodási helye szerinti adózási törvények érvényesek rá. Költségként elszámolható a bányászathoz használt szoftver vételára, a jövedelem után pedig 22% EHO-t kell fizetni. Másik tagállamban tartózkodó személy jövedelme után azonban nem kell EHO-t fizetni, tehát költségként elszámolható.

Adózásnál vagy tételes költségelszámolást használhatunk vagy az átalányadózást a jövedelmünkből.

A másik lehetőség, ha vásárolunk Bitcoint, ez esetben fizethetünk vele az azt elfogadó helyeken, illetve devizára válthatjuk az aktuális árfolyamon. A klasszikus devizától az különbözteti meg a kriptovalutát, hogy nincs hivatalos kibocsátója, illetve hivatalos árfolyama sem, utóbbit a kereslet-kínálat aktuális állapota szabja meg.

Árfolyamnyereségként nem könyvelhető el, ha olcsóbban vettünk és drágábban adtunk el Bitcoint, ezért az egyéb bevételekre vonatkozó jogszabályok érvényesek rá, 15% SZJA és 22% EHO-val terhelve a jövedelmet.

Mivel hivatalos bizonylatok nem állnak rendelkezésre, amikkel igazolni lehet a kiadást, magánszemély esetében nyilvántartást érdemes vezetni a következőkről: személyes adatok, tranzakció típusa, dátuma, mennyisége, árfolyam, jóváírás időpontja.

Forrás: 5percado.hu

Könyvelőként szeretne lépést tartani a technológia újításaival? A saját munkáját egyszerűsíteni, automatizálni, amit lehet, jobb szolgáltatást nyújtva ezzel ügyfeleinek? Keressen minket!

http://acloud.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://acloud.blog.hu/api/trackback/id/tr8214069895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.