Korábbi írásunkban a legtöbbünk által ismert és használt felhő alapú programokat ismertettük, most pedig azokat a szolgáltatókat mutatjuk be, akik világszinten a trendeket határozzák meg a felhő-piacon.
Egyre kövérebb szeletet hasítanak ki ugyanis ezen szolgáltatások az IT-infrastruktúra fejlesztésre szánt tortából, az erre fordítandó pénzek harmadát ugyanis rájuk költik a cégek.
A piac 25,5%-ot növekedett az előző év utolsó negyedévében, ezt a szerverek, a tárolók és az Ethernet kapcsoló iránti kereslet indukálta.
A hagyományos IT-infrastruktúra utáni kereslet eközben rohamosan csökken – ebből is látszik a fejlődés iránya.
A publikus felhőszolgáltatások fejlődtek a legtöbbet (32,3%-ot az elmúlt évben), a privát felhő szerényebb, de szintén szép növekedéssel (13,1%) követte a nyilvánost.
Az Amazon Web Services indította el egyébként a hullámot 2006-ban, alapszinten volt képes tárolni az adatokat. A fejlődésük azóta sem állt le, ma már számtalan világcég is az ő informatikai infrastruktúrájukat használja.
A Microsoft, az IBM és a Google sem marad le sokkal utána, a specializáció válik egyre inkább fegyverré mindegyikük kezében.
A Huawei pedig folyamatosan jön fel hozzájuk. Tavaly tett bejelentése szerint az üzleti, technológiai és ökoszisztémás stratégiák terén akarnak az öt legnagyobb felhőszolgáltató egyikévé válni. Nem az adatokat értékesítenék, hanem a felhőszolgáltatásokat és technológiát, globális lefedettséggel a kínai cégeket világpiacra való belépésben segítenék és fordítva. A Microsofttal összefogva a publikus felhők fejlesztésében, újak létrehozásában jeleskednek.
A közösen létesített szolgáltatások többek között azért nyernek még teret, mert így bármely nyilvános felhőszolgáltatásra rá tud kapcsolódni a felhasználó, ráadásul tesztelni is könnyebben tudja az egyes szolgáltatókat, csökkentve a kockázatát.
A többfelhős szolgáltatásnál a nehézséget egyedül a szolgáltatók különböző árazási stratégiája jelentheti, ami komoly felkészülést igényel a választás előtt.
Komoly menedzselést igényel ez, különösen a nagy cégeknél jelent számszerűen sokat a körültekintés, bár a döntést sok esetben felhő alapú kiadáskezelő eszközök is segítik, mint például a Cloudy.
Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, mik a „legfelhősebb térségek” természetesen az Ázsiával (és a Csendes-óceáni térséggel) kezdjük a sort, ahol több mint 50%-kal nőttek az elmúlt évben az iparág bevételei, Közép-Kelet-Európa is büszkén követi a maga 35,5%-ával, majd következik Nyugat-Európa (a konzervatív Németországgal) 25%-ban. Az USA mivel az egyik legfejlettebb a felhő piacon „mindössze” 19%-os növekedést könyvelhet el magának.
A tendencia egyértelmű, mindenhol egyre nagyobb teret nyernek a felhő alapú rendszerek. Kíváncsi rá, hogyan tudná hatékonyabbá tenni cége működését és költségeit csökkenteni a felhőszolgáltatások nyújtotta előnyökkel? Keressen minket!
